Pannonia 3 keréken  

Posted by moo in

az utazás felszabadítja a spontaneitást. istenszerű lény lesz belőled, tele lehetőségekkel, láthatatlanná válunk, ha úgy akarjuk. azért szabadulunk ki, mert jelentéktelen pontok vagyunk az új helyszín életében. szabadon mehetünk bárhová és szabadon térhetünk haza, hogy a magunkkal hozott emlékeket rátegyük a kandallóra...
INDUL!



Pannonia 3 keréken

Hol van eltemetve a Rolling Stones főhangmérnöke? Hol található a magyar Grand Canyon? Vajon hol volt Attila, hun király fővárosa??? Milyen súlyokat használnak a méri erőemelők? Érdekességek, furcsaságok, látványosságok Magyarország határvonaláról.

Várjuk tanácsodat, észrevételedet és meghívásodat a pannonia3kereken@indamail.hu emailre.


 

Posted by moo in

RUBIKCUBISM

itt az új műfaj a pixelart-ban, és az oldal ahol a kreátorok már bele is őrültek!

 

Posted by moo


kutyásként tudom mit jelent a szélmalomharc amit a rend és a káosz vív odakint az utcákon, ezért külön  lelkesedéssel üdvözlöm, a 'car0wa' néven futó akcióst, aki megelégelve az antiesztétikát, street-art projektes alchímiával, szarból aranyat állít elő...

 

Posted by moo in



POLAROID
a polaroid képek feltalálója, Edwin Land a II. világháború után kezdett el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy le lehet-e rövidíteni az exponálás, a filmelőhívás, a nagyítás és a képelőhívás hosszú folyamatát. 1947-ben olyan kamerát tervezett, amely az egész eljárást egymaga végezte. az első gépek (amelyek 1948 novemberében kerültek forgalomba) még csak fekete-fehér képet készítettek, a színes polaroid eljárás mintegy tízéves fejlesztés után került forgalomba. ez az amatőrök által használt technika azonban két jelentős problémát hozott magával: a felvételeket nem lehetett sem soksorosítani, sem nagyítani. a polaroid fényképezőgép a hagyományos film helyett egy fényre érzékeny réteggel bevont papírlapot rejt, amelyen mintegy 60 másodperccel az exponálás után megjelenik a kép. az első képek fekete-fehérek voltak, majd Land cége 1963-ban bevezette a színes képek készítésére is alkalmas polaroidrendszert.

amiért régen hátrányos volt a polaroid kép, most az egyedi, megismételhetetlen felvétel különös érték lehet bárki számára, aki belefog a fotózásba. remélhetőleg nem tűnik el ez az ág, jó hír, hogy beszerezhetőek a nyersanyagok és internetes aukciókon olcsó elfekvő gépekhez is juthatunk. ha lejárt filmet kapunk hozzá, ne féljünk használni, karakteres, vicces, festményszerű képeket készíthetünk velük. rajta, alkossunk!

 

Posted by moo in

a Lomo LC-A, avagy a lomográfia története
az eredeti (orosz nevén ЛОМО Компакт-Автомат-nak hívott) kompakt fényképezőgép egy fix, 32 mm-es objektívvel van ellátva. az ezzel a fényképezőgéppel készített képeknek nem túl jó a minőségük - a fénykép széle mindig sötétebb, mint a közepe, mely a tunnel effektus következménye. a lomo-felhasználók ragaszkodnak ezekhez a képi hibákhoz, magukat az összes fotografikus kánontól felszabadultnak nyilvánítják, sosem gondolják ki előre egy-egy kép témáját, nem foglalkoznak a fényviszonyokkal.a Lomographic Society további effektjeit (a színek telítettsége, erős kontraszthatás) más, hagyományos fényképezőgéppel is elő lehet állítani.a lomográfia története 1991-re nyúlik vissza, mikor két osztrák egyetemi hallgató egy prágai bolhapiacon rátalált egy Lomo LC-A fényképezőgépre. A készülék ekkor már nem volt forgalomban. A két fiatal meglátta benne a potenciális kereskedelmi sikert, ezt követően megalapították a Lomographische AG-t 1992-ben, és meggyőzték a régi Lomo-üzem vezetőjét, hogy indítsa újra a készülék gyártását.azóta már, a hatalmas kereskedelmi siker következményeképpen, az osztrák társaság más fényképezőgépek forgalmazása mellett is döntött. ezek általában igen olcsóak, a volt szovjet tagállamok és Kína területén készítik őket. de a Lomography márkanév alatt gyártott fényképezőgépek között drágábbakkal is találkozhatunk, mint például a Holga, Action Sampler vagy éppen a Pop 9. a Lomographische AG emellett új készülékeket is alkotott, ilyen a Supersampler, a Colorslash és az Oktomat.

a 10 aranyszabály!
a Lomograpische AG 10 szabályt is kiadott, mely az általuk forgalmazott készülékek használatához kíván hozzájárulni:
1. Vidd magaddal mindig a lomódat, bárhova is mész! (Take your Lomo everywhere you go)
2. Használd mindig - nappal és éjszaka! (Use it any time - day & night)
3. A lomográfia nem bolygatja meg az életedet, de részét képezi! (Lomography is not an interference in your life, but a part of it)
4. Próbálj meg csípőből fotózni! (Try to shoot from the hip)
5. Menj a lehető legközelebb a lefényképezendő tárgyakhoz! (Approach the objects of your lomographic desire as close as possible)
6. Ne gondolkodj! (Don’t think)
7. Légy gyors! (Be fast)
8. Ne akard előre tudni, milyen lesz a kép! (You don’t have to know beforehand what you captured on film)
9. Később se! (Afterwards either)
10. Fütyülj a szabályokra! (Don’t worry about any rules)                      /Wiki/

 

Posted by moo

az egyéniség illúziója
stabil meggyőződésünk, hogy minél mélyebben megismer valaki, annál inkább látja, mennyire egyediek vagyunk, pedig valójában ennek az ellenkezője igaz. fizikai valónk különbözhet jelentősen a többiekétől, de ha elindulunk befelé, bármilyen kiábrándítóan hangzik is, ugyanarra a rugóra járunk, ugyanaz az alapvető mozgatónk és a természet is sokkal nagyobb hatással van ránk, mint azt gondoljuk. társadalmunk megítélése szerint hasonlítani rossz, különbözni jó -egyediségünkben elszigeteltségünket ünnepeljük...


 

Posted by moo

mindig legyél olyan természetes, mintha senki sem látna!
I
I
I
V


 

Posted by moo


igazán hiányzik már egy kis megújulás és nem a bimbózó tavaszra gondolok, vagy véres forradalomra, inkább az avantgarde-ok módján előtúrni az ősi értékeket, -nem az előember csontvázát, manapság már egy gumikacsa is ősinek számít- leegyszerűsíteni a dolgokat, arccal bátran a szép és jó felé. afféle hippie-reneszánsz kellene, szivárvány, béke, szeretet... a rombolást, amit minden megújulás megelőz, azt hiszem már elvégezték. unalmas, fancsali emberek vagyunk előítélettel, bizalmatlansággal és rosszindulattal megfertőzve. kiváló alap valami újra, nem?

élményért retroszéket!  

Posted by moo in

élményért retroszéket!

talán nem köztudott, de a nyolcvanas évek elején a Budai Ifjúsági Park a BMK telephelye volt. a nagymúltú intézmény fogalommá vált a rock generáció számára. az Ifi Park egykori székei rövidesen kalapács alá kerülnek, de az árverés előtt nyerteseink részére kiemelünk néhány darabot a kollekcióból. igazi retro-relikviákról van szó, a ’80-as évek jellegzetes formavilágával!

adóbevallós nap  

Posted by moo in , ,


adóbevallós nap van, súlyos kompenzációra van szükségem-álmodozom! otthonülő lettem, tehát ha most kérdeznétek, hol szeretnék lenni, nem valamelyik sziklán lógva, vagy világgámenve, hanem egy mézeskalács házikóban párás szemekkel kibámulva az ablakon, nézni, hogy szalad a kutyám a postás után...legyen még továbbá szivárvány, vattacukor, vacsira pillecukor, tábortűz és fehér csoki is.

az álmainkat elnyomja a félelem  

Posted by moo in ,


az álmainkat elnyomja a félelem, pedig a pozitív hozzáállás megsokszorozza képességeinket. hittel és önbizalommal bármit elérhetünk, csak az a baj, hogy ezeket nem árulják sehol, a furcsa ötletek kitalálói meg nem népszerűek...

Münchausen  

Posted by moo in


Münchausen báró kalandjai

a nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen, aki valódi személyiségként a 18. században élt. életében nem cáfolta meg a róla szóló könyv nevetséges és fantasztikus állításait, ugyanis amúgy ő is alkalmasint kiszínezte a törökökkel való harcainak történetét. mesés figurája amolyan összeurópai mítosz, hiszen a kor számos nemzetének fiai szerepelnek kalandjaiban. a báró, hű szolgájával és egy kíváncsi kislánnyal az oldalán elindul egy város megmentésére a török hadak pusztítása miatt. lenyeli őt egy tengeri szörnyeteg, megjárja a Holdat oda-vissza, táncol Vénusszal, megmenekül a Nagy Kaszástól és ágyúgolyón is repül, hogy elérje célját...

irányítók és irányítottak  

Posted by moo in


irányítók és irányítottak

mindenki belefér valamelyik nagy halmazba, amiket az ember az egyszerűsítés elvén szerkeszt. két féle ember van: ilyen, vagy teljesen más. viszont mindenki követ valamit, látjuk a jeleket, tudjuk, hogy nekünk szólnak, bennünk rejlő álmokat és lehetőségeket erősítenek fel ezek a külső tőlünk független apróságok, pedig mindig ott vannak, kísérnek, csak bizonyos érzelmi töltettől különösebbnek, nekünk szólónak látszanak. imádjuk őket elemezni, igazolni velük a sikert, kudarcot. ne felejtsük el azonban, hogy belőlünk erednek, kivetítjük, mint külső kapaszkodót, hiszen a hajunknál fogva nem húzhatjuk ki magunkat a pácból. a lényeg mégis az, ha irányítunk, vagy minket irányítanak, mindig mosolyogva tegyük!

a szavak ereje  

Posted by moo in

a szavak ereje

"a szó elszál, az írás megmarad" és "ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna" -sok mondás próbálja kordában tartani a kimondott szót, mert ami elhangzik, nyomot hagy. tévedés, hogy elszáll: átalakul. nekünk szól, minket formál észrevétlenül. éppen ezért nem csak rajtad múlik, milyen vagy, azon is, hogy mit hallasz, tehát mindenről az tehet, aki először megszólalt a földön...

 

Posted by moo in ,

linearitás vagy örök körforgás? az avantgarde-ra visszafintorogtak, újabb újítás készülődik...

tényleg mindent tudni akarunk?  

Posted by moo in

tényleg mindent tudni akarunk?

a megértés, mögélátás örök emberi szenvedély. hajthat azért, hogy egy lépéssel mások előtt járjunk, magabiztosabbak legyünk, vagy ne féljünk az árnyékoktól, mert az nem egy szellem, csak a fény hiánya. hol a határ, mibe érdemes belelátni? alapvetően a boldogság kereséséhez ismereteket gyűjtünk, de bizonyos dolgok csak addig boldogítanak, amíg nem látjuk őket valójában. hiszen milyen csodálatos varázslat, amikor egy edény löttybe lógatva előjön a fotó a papíron, vagy szentül hisszük, hogy a lufinak lelke van, azért száll fel?! "tartsd meg a gyermeki lelkesedésed!"-szólt Fellini és zseniálisat alkotott. nem fogok könyveket égetni és diktátorként sötétségre kárhoztatni a népet, de higgyük el, nem kell mindent megfejteni...

a mókusokról...  

Posted by moo in

a mókusokról...
Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetőjele: a farkincája fekete volt.

Van ugyan mókusfajta, amelyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mókusokhoz tartozott. Azoknak pedig legfeljebb a ragyogó, élelmes szemük fekete, minden tagjukat szép, rozsdavörös szőrzet fedi.

Mókus anyó gyöngéden, szeretettel táplálta, babusgatta kicsinyeit. Hogyha nagyon nyűgösködtek, Mókus anyó buzgón fújta nekik az ősrégi mókusaltatódalt:

Törve jó a dió, mogyoró,
Terem itt az erdőn millió,
Azért terem olyan sok,
Hízzanak a mókusok.

http://www.indavideo.hu/video/Kismokus_es_nagymokus?token=2a3801dd32f151a3e065ee7ddc2c084e&token=b539d8f47ed6e186284a9a2438003798


Beköszöntő  

Posted by moo in

hm.. minden kezdet nehéz, a blog-írásé is. sokmindenre gondolok: mit is szeretnék átadni, minek szeretnék látszani, kiket szeretnék érdekelni? hétfő van. Garfield utálja, nekem sem nyerő, így kitaláltam, hogy kreálok egy blogot, de az már sok lenne, hogy ki is találjam, miről szóljon. van már egy mindentudó noteszem, ha kinyitom, kész történelem, de kiszúrás, hogy csak bennem keltsen jó érzést egy régi cetli, rajz, cím, kajapaca, hát legyen mindenkié (mint ahogy a zene-Kodályunk szerint), persze az sem kell mindenkinek. viszont ami nekem kell, azt neked is adom, amitől irtózom, attól megkíméllek-ennyi a marketing-tervem!